Hirdetés

Amerikai őslakosok „barlangtemplomát” fedezték fel régészek

Egy olyan barlangtemplomot fedeztek fel régészek egy kis közép-amerikai szigeten, amelyet az első, keresztény hitre tért amerikai őslakosok használtak. A barlang falára keresztény jelképeket véstek, ugyanakkor az is kiderült a felfedezett barlang kapcsán, hogy az őslakosok annak ellenére, hogy Jézushoz imádkoztak, továbbra is tisztelték a hagyományos istenségeiket is.

A barlangon a hagyományos vallás szimbólumai is láthatóak még (Forrás: thesun.co.uk)
A barlangon a hagyományos vallás szimbólumai is láthatóak még (Forrás: thesun.co.uk)

A barlangot ugyan már korábban felfedezték a szakemberek, de ahhoz három éves kutatómunka vezetett, hogy végül levonják a tanulságot: a közép-amerikai Mona nevű szigeten talált barlangot olyan őslakosok használták az istentiszteletek helyszínéül, akik elsőkként tértek át – részben legalábbis – a keresztény hitre. A szóban forgó szigetet már maga Kolumbusz Kristóf is láthatta, méghozzá a második, 1494-es utazása alkalmával.

A régészek egy több, mély barlangból álló barlangrendszert találtak a szigeten. A helyszín különlegessége részben az volt, hogy a falakra keresztény motívumokat karcoltak – de ezen felül a régi istenségek és régi szokások nyomai is fellelhetőek voltak a barlangokban. Ezzel azoknak az embereknek az életére és hitvilágára derülhet fény, akik elsőként kezdtek Jézusban hinni.

Megjelentek a keresztény szimbólumok is a falon (Forrás: thesun.co.uk)
Megjelentek a keresztény szimbólumok is a falon (Forrás: thesun.co.uk)

A Leicesteri Egyetem munkatársa, dr. Alice Samson szerint ugyanakkor a barlangrajzok azt is bizonyítják, hogy a gyarmatosítás folyamatát sokkal árnyaltabban kellene megközelíteni, és nem pedig úgy gondolni arra, hogy csak a bennszülöttek kegyetlen elnyomása, a felettük való uralkodás, és a Karib-térség esetében az őslakosok irtása jellemezte azt. Elmondása szerint azon túl, hogy az ezzel kapcsolatos elterjedt nézeteket is részben cáfolják a talált barlangrajzok, ráadásul nyomon követhető általuk az is, hogy hogyan tértek át egy új hitre az őslakosok, és hogy hogyan alakult az amerikai kontinens kulturális indentitása.

A barlangrajzok emléket állítottak annak is, amint az európai keresztények és a helyi őslakosok ideológiái találkoztak egymással a bennszülöttek közösségeiben: a barlangfalakon még láthatóak az ősi, gyakran valamilyen állatra hasonlító istenségek, sőt, az istentisztelet helyszíneként is egy olyan helyszínt választottak, mint korábban.

A szigeten ugyanis hagyományosan gyakran a friss vizű patakok mellett, barlangokban tartották a vallásos összejöveteleket. Mivel ezeken a helyeken jóformán mindig sötét volt, így több tucat fáklya fénye ragyogta be a barlangot, ami igen különleges látvány lehetett.

Később aztán fokozatosan a barlangfalra kerültek a keresztény jelképek, valamint olyan mondatok is, mint például az, hogy „Isten megbocsát”.

Egyelőre valószínűsítik, hogy ezeket a keresztény tartalommal bíró ábrákat és szövegeket is az őslakosok vésték a barlang falába.

Dr. Jago Cooper, a British Museum munkatársa elmondta, hogy a kutatás újszerű információval szolgál arról, hogy hogyan találkoztak az európaiakkal a helyi őslakosok, valamint az amerikai kontinens kulturális identitásának alakulását is segíthet megérteni – s azt a folyamatot, ami voltaképpen a mai napig is zajlik.

Ne felejtsd el megosztani, ha tetszett a cikk!
Hirdetés