Hirdetés

A stresszt is „elkaphatjuk” másoktól

Azok a diákok, akik tanárai ingerültek, „stresszesek” voltak, később maguk is idegesebben távoztak egy-egy tanóráról. 
Nem jó hír: az influenzán kívül mást is "elkaphatnak" az iskolában a gyerekek (Forrás: larstummers.com)
Nem jó hír: az influenzán kívül mást is “elkaphatnak” az iskolában a gyerekek (Forrás: larstummers.com)

Úgy tűnik, az iskolában nem csupán a fejtetveket és az influenzát kaphatják el a gyerekek, de akár a „stresszt is”. A kutatók ugyanis felfigyeltek arra, hogy azok az alsó tagozatos diákok, akik tanárai úgy vallották, hogy „kiégtek”, maguk is több stresszt éltek át.

Az egyedülálló, a témában az első kutatás során azt vizsgálták a kutatók, hogy vajon a tanárok által átélt stressz mennyiben lehet hatással a gyerekekre, akiket tanítanak. A kutatás eredményeit összegző tanulmány június 27-én jelent meg a Social Science & Medicine nevű szaklapban.

A tanárok leggyakrabban az úgynevezett „pedagógus burnout”, vagyis kiégés miatt hagyják el a pályájukat az Egyesült Államokban egy korábbi kutatás szerint. Ez a kutatás összefüggésbe hozta a „burnout” jelenségét a tanárok által átélt stresszel – vagyis: minél inkább úgy érezte egy tanár, hogy kiégett, annál nagyobb stressz nyomta a vállát, arról nem is beszélve, hogy kevésbé volt sikeres a tanításban és az osztály hatékony működésének fenntartásában is.

Természetesen részben az előbbi két tényező is hozzájárulhat ahhoz, hogy a több stresszt átélő tanárok tanítványai ugyancsak több stressztől szenvednek.

Ahhoz, hogy a diákok esetében a stressz szintjét mérjék, a kutatók nyálmintát vettek – összesen mintegy 400, nyolc-tizenkettő éves diákot vizsgáltak. A nyálmintákban a szervezet által a stressz hatására nagyobb mennyiségben is termelődő kortizol szintjének alakulását figyelték – a magasabb kortizolszint a kutatók szerint ugyanakkor jellemző a különböző mentális betegségek és a tanulási nehézségek esetében is.

Mivel a kortizolszint a nap során folyamatosan változhat, így a kutatók összesen három alkalommal vettek mintát: reggel, délben, illetve délután is. Azért, hogy egészen pontos képet kaphassanak, még azt is figyelembe vették, hogy pontosan mikor ébrednek fel az egyes gyerekek.

A gyerekek mellett 7, harmincnégy-hatvanöt éves tanárt is vizsgáltak, akiknek be kellett számolniuk arról, hogy mennyire érzik magukon a burnout jeleit. Minél inkább leterheltnek, kiégettnek érezte magát egy-egy tanár, annál ingerlékenyebb és cinikusabb is volt egyben.

A nyálminták és a tanároktól szerzett adatok összevetése során a kutatók megfigyelték, hogy a reggeli és délelőtti órákban magasabb kortizolszint volt jellemző azoknak a gyerekeknek az esetében, akiknek a tanárai jobban szenvedtek a kiégéstől

Érdekes ugyanakkor, hogy délben és kora délután nem figyeltek meg hasonló összefüggést – egyelőre nem tudják, ennek mi az oka.

Ezen felül a kutatók azt sem tudták biztosan megállapítani, hogy vajon melyik fél lehet a stresszforrás okozója, vagy hogy kölcsönösen okoznak-e egymásnak egyre több és több stresszt a diákok és a tanárok.

Ne felejtsd el megosztani, ha tetszett a cikk!
Hirdetés