WordPress adatbázis hiba: [Can't create/write to file '/tmp/#sql_638b_0.MYI' (Errcode: 28)]
SELECT t.*, tt.*, tr.object_id FROM wp_terms AS t INNER JOIN wp_term_taxonomy AS tt ON t.term_id = tt.term_id INNER JOIN wp_term_relationships AS tr ON tr.term_taxonomy_id = tt.term_taxonomy_id WHERE tt.taxonomy IN ('category', 'post_tag', 'post_format') AND tr.object_id IN (2236) ORDER BY t.name ASC

"Fejlesztések", amelyek majdnem tönkretették a Balatont | tejbepapi
Menü Bezárás

„Fejlesztések”, amelyek majdnem tönkretették a Balatont


Warning: join(): Invalid arguments passed in /var/www/elobenhu_tejbepapi/wp-content/themes/customify/inc/blog/class-post-entry.php on line 211

Időnként akkor járunk a legjobban, ha egy már meglévő értékhez nem nyúlunk hozzá oktalanul, még akkor sem, ha ezt egyébként „építő szándékkal” tennénk. Mi sem példázza ezt jobban, mint a Balaton esete: ha a nagyszabású fejlesztést véghez vitték volna, ma egyáltalán nem is létezne a kedvelt tó.

Balaton - minek is az ide, ha kaszáló is lehet a helyén...? (Forrás: ilovebalaton.hu)
Balaton – minek is az ide, ha kaszáló is lehet a helyén…? (Forrás: ilovebalaton.hu)

Lecsapolták volna a Balatont

Minek az ország „kellős közepére” egy ilyen óriási tó, ha a helyén akár búzát is termeszthetnénk? Vajon felmerült már bárkiben is ez a kérdés?

Ami azt illeti, nem csupán felmerült, de kicsi híja volt annak, hogy valósággal kaszálók és szántók létesüljenek a ma kedvelt és a térség számára igen nagy gazdasági jelentőséggel bíró tó helyén. Az ötlet az úgynevezett kis jégkorszak – egy igen csapadékos időszak – alkalmával fogant meg a bécsi Helytartótanács egy mérnöki csoportjának egy vízmérnöke fejében.

Ekkor jóformán minden részletre kiterjedően megtervezték a Balaton lecsapolásának lépéseit, és hatástanulmányokkal támasztották alá, hogy mennyi mezőgazdasági termelésre alkalmas, így gazdasági szempontól értékes földterületet létesíthetnének a „felesleges” tó helyett. A Balaton feltöltése természetesen érintette volna a környező területeket, leginkább a Balaton-felvidéket is, hiszen részben a környező hegyekből származó anyagot használták volna fel a munkálatokhoz.

Végül – ma már talán elmondhatjuk: szerencsére – „túl nagy falatnak” bizonyult a Balaton feltöltése, így nem került sor arra az intézkedésre, amelynek tervét Mária Terézia aláírta, de az összes érintett megye is elfogadta…

Hogyan kerültek kövek a partra?

Nem olyan „szörnyű”, mint a Balaton teljes eltüntetése, de több szempontból is kifogásolható megoldást jelentett a part védelmére a Balaton partján található kövek a területre hordása. Alapvetően a „magyar tenger” partjai a legtöbb területen kellemes, manapság újból egyre divatosabb, homokos borítással bírtak, ami egyébként – természetesen – az élővilág számára is kedvezőbb volt. A köveket a 60-as, 70-es években kezdték a partokhoz hordani, leginkább azért, hogy szabályozott keretek között tarthassák a Balaton kiterjedését.

Míg a déli partszakaszokon a homokos, addig a Balaton északi részein inkább az iszapos partok domináltak, ugyanakkor mindkét esetben elmondható, hogy a felgyülemlett szerves anyagok (például a tavasszal, az ívás után nagy számban megjelenő dévérkeszeg-tetemek, más elpusztult állatok, esetleg növényi részek) könnyebben elbomlottak az eredeti, homokos-iszapos partokon, mint a kövek között – így korábban a tó öntisztulási folyamatait nagyobb mértékben biztosította a fövenyes part. Az ívó halak számára is kedvezőbb volt a tó „természetes” partja, de a part menti zónákban a növények egy része sem képes már megmaradni.

A homokos partok újabb előnye, hogy a turisták körében is igen népszerűek, hiszen kissé a tengerpartokra emlékezetnek, valamint kellemesebb látványt nyújtanak – így aztán egyre több homokos strandszakaszt alakítanak ki újból a Balatonon.

Ne felejtsd el megosztani, ha tetszett a cikk!

WordPress adatbázis hiba: [Can't create/write to file '/tmp/#sql_638b_0.MYI' (Errcode: 28)]
SELECT t.*, tt.*, tr.object_id FROM wp_terms AS t INNER JOIN wp_term_taxonomy AS tt ON t.term_id = tt.term_id INNER JOIN wp_term_relationships AS tr ON tr.term_taxonomy_id = tt.term_taxonomy_id WHERE tt.taxonomy IN ('category', 'post_tag', 'post_format') AND tr.object_id IN (293, 401, 734, 822, 2856, 4319, 4613, 4693, 5250) ORDER BY t.name ASC

Kapcsolódó cikkek